Bejegyzések

***NAPI RUTIN***

Ébredés Mágnes van az ágybetétben, folyton visszahúz. Nincs kedvem kidugni a lábam a meleg paplan alól. „Mit vegyek fel?” „Tusolni kellene!” Bekapcsolom a rádiót. „Erőltetett téma; már megint! Jó lenne végre egy kis zene.” „Mit vegyek fel?” „Végre valami jó zene.” „Forr a víz.” „Három az egyben.” „Mit vegyek fel?” „Vajas kifli.” „Smink… már megint nem maradt rá időm!” „Elkések!” „Kihúztam a vasalót.” „7:38” „Hideg van kinn?” „Nyirkos reggel, ködös, szürke.” Zakatolnak monotonon a gondolatok, nagy sóhajtások közepette szedem a lábam. Szembe jön a mandulaszemű ázsiai anyuka szőke kislányával, sietősre fogják. Minden késős reggelen látom őket. Boráros téri aluljáró, végre!
Boráros téri aluljáró Hol hegedül reggelente az öreg muzsikus cigány, hol eltűnik. „Szépen húzza.” Oly módon varázsol elő hangokat rozzant testével a rozzant hangszerből, ahogy az csak a tehetségeseknek adatik. Belemászik fülembe és szívembe a muzsika. Még pénzt is készítettem neki, már hetek óta őrizgetem a zsebemben. „Ö…

Klári szerelmei

SZEM Klári szerelmei
Ajánlom neked magadat, ahogy ajánlom magamnak magamat! Ne feledd, a mondás örök: ne ítélj, hogy ne ítéltess!
Állj meg egy pillanatra! Hova rohansz? Miért nincs időd magadra? Mi hajt? Félsz, hogy ha megállsz, egyszer csak utoléred magadat és találkoztok? Szembe kerülsz azzal, aki ott belül van, és csak arra vár, hogy elbeszélgess vele? Vagy csendben meglegyetek egymással? Hogy várhatod azt, hogy bárkivel is együtt élj, ha magadat sem ismered igazán? Kit keresel valójában? Mit keresel? Minden ott van, ott, legbelül!
Szerelmek? Nehéz ügy! Megmagyarázhatatlanok. Miért is? Talán, mert eddig menekült önmaga elől. Tudja-e egyáltalán mit szeretne? Kit szeretne? Mindenre van válasz! Talán egyszer lesz mersze szembe nézni úgy isten igazából saját magával. Talán akkor rálel arra, amit mindig is keresett és akkor majd rátalál arra is, akit mindig is keresett.
Klári ott ül a Tisza partján, és csak a vizet figyeli. A sirályok pihennek a köveken, a galambok sorakoznak a régi híd jobb…

A Szárnyas Malac kalandjai - A cirkuszi akrobata

SZEM


A Szárnyas Malac kalandjai
A cirkuszi akrobata


A verőfényes napsütésben Szárnyas Malacnak repülhetnékje támadt. Gondolt egyet, és kirepült a vadvirágos rétre. Méhecskék hadával hancúrozván szállt egyik virágról a másikra. Annyira belefeledkezett a játékba, hogy észre sem vette Katót, ki kissé álmoskásan a vonuló felhőkben gyönyörködött a dombtetőn.
Kató összerezzent, mikor Szárnyas Malac a homlokának csapódott.
„Mi a szösz?” – szaladt ki a száján.
„Nem szösz! Röf!” – mondta a malac, kissé szédülten.
„Hát téged mi szél hozott?” – kérdezte Kató.
„Nem mi szél, hanem idesüss, mi szárny!” – kérkedett a Szárnyas Malac. „Bóbitától, a tündértől kaptam. Ugye milyen formás? Röf! Röf!”, és közben illegette magát, majd bukfencezett párat a levegőben.
Kató szájtátva figyelte a produkciót. Még ilyet sem látott. „Elmehetnél a cirkuszba akrobatának!” –szólalt meg végül. „Felhőországban épp hetedhét országra szóló vigasságra készülnek. Mog király leányát, Bogyóvérét, mélységes szomorúság emészti. Senki se…

Fátyoltánc

A Nő ezer arca / Csábítás tánca


Fátyol-tánc

Fátylod, a szárnyad,
Szárnyad, a lehetőséged,
Eltakar, felfed,
Rád simul, körbe leng,
Pajkos, titokzatos,
amilyen Te.

Fátylod, a táncod,
Táncod, a lehetőséged,
Pörget, nyugtat,
Megérint, megerősít,
Csodálatos, megismételhetetlen,
amilyen Te.


*szem*

Kecskemét, 2017. október 8.