Mikor már nincs tovább

BELSŐ UTAZÁS


 Gyertyát gyújtok minden angyalkámért.


VI. rész


Mikor már nincs tovább


2022 augusztusának végén otthagytam a munkahelyem, új életet akartam kezdeni. Elegem volt a számítógép előtti ücsörgésből, a sok lombik kudarcból, mozogni akartam, látni a kék eget, friss levegőt szívni.

A váltással, változással a lombikprogram terén újra Brnot választottuk. Már volt összehasonlítási alapunk. Fényévekkel vannak előrébb tőlünk, kedvességben, empátiában, de legfőképp szakértelemben. Viszont már egy másik klinikához jelentkeztünk be, új lappal indítottunk. 2022 októberében volt az online konzultációnk. A doktor kérte, hogy fogyjak tíz kilogrammot, és akkor még egyszer, utoljára, megpróbáljuk a saját sejtes lombikot, amelyre 2% esélyt adott, vagyis úgy fogalmazott, hogy megértsem, 98% esélyem van a sikertelenségre. Az elvesztegetett éveim és a sok stimuláció miatt nekem már csak ennyi maradt. A Párom a végletekig bízott bennem és a testemben, ezért megbeszéltük, hogy akkor lesz nyugodt a lelkünk, hogy ha még egyszer belevágunk.

Lassan ment a változás. Nem akartam hirtelen fogyni, olyat már csináltam. Először az életmódomat változtattam, elkezdtem kertészkedni, minden nap mozogni a friss levegőn, majd próbáltam kevesebbet enni. Tavaszra lett annyi erőm, hogy be tudtam iktatni a mindennapjaimba 15-30 perc mozgást a napi aktivitáson felül. Köszönet Szászhegyessy Zitának és a Mindennapi Lendületnek. https://www.mindennapilendulet.hu/ 

A városban összeszedett stressz hétről hétre oldódott fel bennem, az agyam nem dolgozott, képtelen voltam gondolkodni, de a munka a földdel, a növényekkel segített. Júniusra megcsillant a fény az alagút végén. Közel voltam a mínusz 10 kg-hoz. Hálás voltam a páromnak és a családomnak, hogy ezt megtehettem, hogy adtak teret annak, hogy csak legyek.  

2023 június végére meglett az elvárt fogyás, bejelentkeztünk az orvoshoz, és augusztusra kaptunk időpontot a saját sejtes lombik kezelésre. Azt éreztem, hogy fitt vagyok, egészséges, tele életerővel, és reméltem, hogy a csoda velünk lesz.

Öt szép tüszőt érleltem a stimuláció alatt, nagyon bíztam bennük, majd igen elkeseredtem, mikor abból csak két sejtet tudtak leszívni, az egyik még éretlen volt, a másik megfelelt. Igy egy sejtnek szurkoltunk, ami szépen megtermékenyült, és fejlődésnek indult. Nagyon bíztunk benne. Sajnos a harmadik napon már rossz híreket kaptunk, megállt a fejlődésben. Nem jutottunk el a beültetésig.

Akkor feladtam a saját sejtes utat. El kellett fogadnom, hogy megöregedett hozzá a testem. Elmúltam 45. 




Megjegyzések